vineri, 29 iunie 2012

Újra itt...hangzott volna a bevezetés. Aztán magamra néztem. Arra, akivé lettem. És rájöttem, hogy nem újra, hanem újonnan. Mert aki voltam, az már nem vagyok. Az embert a szíve szerint ismerik. Az ember maga, a szíve. Az én szívem összetört. Az tört meg benne, ami igazán összetartotta. Egy egy darabja még megvan. Abból próbálom újraépíteni. Nehéz, mert ahányszor rátekintek, mindig sok sok darabkáját látom. Elég egy szó, egy érintés, egy őszinte mosoly, ami pillanatnyilag egymás mellé teszi a milliónyi darabkát, de aztán lehet megint összehull. Aki voltam, már nincs. Vágyom-e rá? Igen. Még megvan-e bennem ugyanaz a naív hit, hogy egymásnak vagyunk teremtve? Igen. Hogy lelkünk egy húron pendül, hogy szívünk egy? Igen. Hogy Te ezt most nem látod, nem hiszed? Minden egyes perc újabb harc, minden egyes pillanat egy lépéssel közelebb hoz ahhoz a perchez, amikor ott fogsz állni, Te is, Én is. Amint jobbkezeddel jobbkezemet fogtad, ugyanúgy.Amint örök hűséget esküdtél nekem, még mielőtt Tied lettem volna az Úr előtt. Jó itt lenni. Jó újra kezdeni. Talán a szavak, mondatok bódító ereje enyhít a fájdalmon. De amikor egymagamban ülök és ölelésre, érintésre vágyom, akkor már nincs semmi. És még mindig milyen vakon bízom Benned.
'Til my body is dust 'til my soul is no more I will love you, love you 'Til the sun starts to cry And the moon turns to rust I will love you, love you But I need to know - will you stay for all Time...forever and a day Then I'll give my heart 'til the end of all Time...forever and a day Chorus 'Til the storms fill my eyes And we touch the last time I will love you, love you... What if...I do love you like that even if you stopped all time for an endless moment? I thought love was what made me happy. But actually...love is when you still feel it, even if your heart has fallen to pieces and sometimes you don't even have the strength to pick them all up...but you still believe.That's how people tend to confuse desire with love...one has nothing to do with the other.